Tatai Környezetvédelmi Zrt. mottója

2016. október 14. 

„Ki gondolná, hogy a Duna partján, egy olyan területen, ahol a fedőréteg alatt vörösiszap pihen, egy sajátságos ökoszisztéma eredményeként különleges növény- és állattársulások telepedhetnek meg? A 7-es számú vörösiszap-tározó bejárásával ezt is meg szerette volna mutatni a Tatai Környezetvédelmi Zrt., mint a veszélyes hulladékok ártalmatlanításának, kezelésének egyik megyei úttörője.”

A teljes cikk

ZIP magazin, 2016 július-augusztus

Az Almásfüzitői Timföldgyár által felhagyott tározók fedetlen felülete évtizedekig megkeserítette a helyiek életét, szennyezte környezetét. Mindent belepett a szálló vörös por: vörösek voltak a házfalak, az út, a száradni kiteregetett ruhák. Ennek mára már csak az emléke maradt. A Tatai Környezetvédelmi Zrt. (TKV) vállalkozott arra, hogy porzásmentesítse az Almásfüzitői Timföldgyár hét zagykazettáját.

Deák Róbert, a TKV Zrt. cégvezetője

1986 óta hat tározót rekultiváltunk, és a hetediknek is lefedtük már a 86%-át. Munkánk eredményeként a szálló por 2000 óta egészségügyi határérték alatt van.

A nyitott zagykazettákat, amelyek kiszáradt vörösiszapot tartalmaznak, mesterségesen létrehozott talajjal, fedőanyaggal takarjuk le. Ez a fedőanyag a természetes talajhoz hasonló jellemzőkkel rendelkezik, a termett talajokhoz hasonlatos összetevőket tartalmaz, és alkalmas arra, hogy a növények megtelepedjenek, fejlődjenek rajta. Mára már nemcsak fűfélék élnek ezen a talajon, hanem például bokrok és fák is, és az állatvilág is vissza-, illetve betelepedett a területre.

2016. május 21, május 22.

„Csak az utolsó, hetes számú kazettán folyik munka, ott is már csak nyomokban látunk vörösiszapot – a körülötte lévő, már lerakott fedőréteg szürkésbarna, földszínű anyagnak látszik. Összesen nyolc tározó van a 200 hektárnyi területen, de a nyolcadikat, a neszmélyit nem a Tatai Környezetvédelmi Zrt. kezeli. (A TKV által kezelt 1–7. tározók felülete 176 hektár.)

A timföldgyártásból származó vörösiszapot az üzem környékén szilárd, porzó halmazállapotban tárolták. Deák szerint ők erre nyújtottak megoldást. A TKV húsz éve dolgozik a területen, feladatuk szerint többek között rekultivációt végeznek, azaz a vörösiszapot lefedik, elszigetelik a környezettől, majd az élővilág számára élhető felszínt biztosítanak rajta.”

A teljes cikk

Magyar Nemzet, 2016. május 21.
Herczeg Szonja

Hulladékhígítást végez, ráadásul már lejárt engedéllyel az almásfüzitői vörösiszap-tározó kezelője, a Tatai Környezetvédelmi Zrt. – ezzel a bejelentéssel állt a nyilvánosság elé május 12-én a Greenpeace. A zrt. cáfol, szerintük tevékenységük hasznos és törvényes. Bejártuk a területet, és meghallgattuk az érintett feleket.

A kolontári katasztrófa óta a vörösiszap szó hallatán szinte mindenkinek görcsbe rándul a gyomra. Emlékezetes, 2010. október 4-én átszakadt az Ajkai Timföldgyár Kolontár és Ajka között fekvő vörösiszap-tározójának gátja, és több mint egymillió köbméternyi lúgos zagy öntötte el Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyt. Tíz ember meghalt, az ökológiai, gazdasági károk pedig felbecsülhetetlenek. Az ország második legnagyobb zagytározója a Komárom-Esztergom megyei Almásfüzitőn található. A timföldgyár 1941-ben épült fel a Duna partján, de a gyártás a második világháború közbejöttével csak 1950-ben indult meg, s egészen 1994-ig tartott.

2016. május 20. 

„Ezek a tározók teljesen mások, mint a kolontáriak. Almásfüzitőn a vörösiszap a tározókban szilárd halmazállapotú, ha nem lennének körülötte gátak, akkor sem ömlene ki. A gátakat úgy építették meg, hogy a területen reálisan bekövetkezhető földrengéseknek is ellenálljon. A tavalyi év során ennek ellenére független szakértőkkel elvégeztettek egy felmérést, és ők megerősítették ezt. – A tevékenységünk nem veszélyezteti sem a Dunát, sem a környéket – folytatja a TKV Zrt. cégvezetője. – Az elmúlt két évben a részletes tényfeltárás, amelyet független szakértők végeztek, megállapította, hogy egyértelműen javult a környezet állapota. Nemcsak a kiporzás szűnt meg csaknem 100 százalékban, hanem a talajvíz állapota is javult. Almásfüzitőn ugyanis évtizedeken át működött több veszélyes üzem, köztük a timföldgyár. Működésük szomorú következménye volt, hogy elszennyeződött a talajvíz. Munkánk eredménye, hogy a talajvíz szennyezettsége egyértelműen és jelentős mértékben csökkent. Erre hatósági pecsétet is kaptunk. A győri kormányhivatal határozatba foglalta, hogy tevékenységünk hasznos a környezetre, ezért azt folytatni is kell. Érvényes engedélye van a Tatai Környezetvédelmi Zrt.-nek.”

Másik feladatuk a hulladékhasznosítás, ennek során állítják elő azt az anyagot, amellyel a tározókat lefedik. Ez elméletben azt jelenti, hogy többek között veszélyes anyagokból magasabb minőségű terméket gyártanak. Vagyis annak érdekében, hogy ne szántóföldről kelljen tiszta földet felszakítani és azzal fedni a tározót, a talajok tulajdonságaihoz hasonló minőségű anyagot állítanak elő.

A hulladék összetétele és származása időről időre változik.

– A múlt héten átvettek között van szennyezett, de nem veszélyes föld és veszélyes hulladéknak számító szennyvíziszap is, valamint maghomok és benzinkút kármentesítéséből származó olajos föld – mondja Deák.

A feldolgozás több hónapig, szennyező anyagtól függően akár egy évig is tarthat.

– A tározók lefedése azért volt időigényes, mert megfelelő hőmérséklet és levegő is kell a termék előállításához, télen például sokkal lassabban működik a biológiai folyamat – teszi hozzá a cégvezető.

Ha az új – ahogy nevezik – termék elkészült, másfél méteres vastagságban terítik le vele a vörösiszap felszínét. A fedőréteget a cég szerint folyamatosan ellenőrzik, ma is meg tudják mondani, hogy a tizenöt éve odakerült anyag összetétele továbbra is biztonságos-e – erre hatósági kötelezettségük is van.”

A teljes cikk

Változtassunk életünk minőségén!
Tatai Környezetvédelmi Zrt. Kereskedelmi Képviselet
Iroda: 2890 Tata, Baji út 9.
Telefon: +36 34 587 063
Fax: +36 34 587 064
E-mail: info@tkv.hu
2890 Tata, Baji út 9.
Telefon: +36 34 587 063
E-mail: kereskedelem@tkv.hu