Tatai Környezetvédelmi Zrt. mottója

ZIP magazin, 2016 július-augusztus

Az Almásfüzitői Timföldgyár által felhagyott tározók fedetlen felülete évtizedekig megkeserítette a helyiek életét, szennyezte környezetét. Mindent belepett a szálló vörös por: vörösek voltak a házfalak, az út, a száradni kiteregetett ruhák. Ennek mára már csak az emléke maradt. A Tatai Környezetvédelmi Zrt. (TKV) vállalkozott arra, hogy porzásmentesítse az Almásfüzitői Timföldgyár hét zagykazettáját.

Deák Róbert, a TKV Zrt. cégvezetője

1986 óta hat tározót rekultiváltunk, és a hetediknek is lefedtük már a 86%-át. Munkánk eredményeként a szálló por 2000 óta egészségügyi határérték alatt van.

A nyitott zagykazettákat, amelyek kiszáradt vörösiszapot tartalmaznak, mesterségesen létrehozott talajjal, fedőanyaggal takarjuk le. Ez a fedőanyag a természetes talajhoz hasonló jellemzőkkel rendelkezik, a termett talajokhoz hasonlatos összetevőket tartalmaz, és alkalmas arra, hogy a növények megtelepedjenek, fejlődjenek rajta. Mára már nemcsak fűfélék élnek ezen a talajon, hanem például bokrok és fák is, és az állatvilág is vissza-, illetve betelepedett a területre.

 

A felhasznált hulladékok

A hulladékokból biodegradációs kezelési úton mesterséges talaj, fedőanyag keletkezik. Amikor ez a hulladékkezelési folyamaton átesik, egy meghatározott minőségi feltételekkel rendelkező termékké válik. Ekkorra veszélyességi jellemzői megszűnnek, kivezetésre kerül a hulladékok köréből is. Minden összetevője megfelel az egységes környezethasználati engedélyben meghatározott határértéknek. Új, veszélyes vegyület nem keletkezik. Ez egy természetes folyamat leképezése, és a természet nem indukál életellenes anyagcsoportokat, folyamatokat.

Csak az elkészült termék kerül felhasználásra a rekultivációs folyamatban.

A feldolgozott hulladék szerves és szervetlen anyagokból áll. A szerves anyagok a biológiai folyamat során lebomlanak. Mivel a hulladékokból talajhelyettesítő készül, ezért szükség van szervetlen anyagokra is. Ezek természetesen nem bomlanak le: a pernye, a salak és a szennyezett föld ahhoz kellenek, hogy a készülő mesterséges talajnak legyen vázszerkezete, magyarán földszerű anyag alakulhasson ki. A technológiában nem használható anyagokat (pl. műanyag, fém) szintén rostáljuk, ki­válogatjuk és megfelelő tovább i hasznosításra vagy ártalmatlanításra elszállítjuk.

A munka során csak olyan anyagokat használunk fel, amelyek alkalmasak arra, hogy belőlük a szabályoknak megfelelő termék jöjjön létre.

A speciális biodegradációs eljárás során a veszélyes anyagok is lebomlanak. Hasonló folyamatok játszódnak le, mint a természetben, csak jóval gyorsabban, ellenőrzött körülmények között, ipari méretekben.

Az engedélyezett hulladéktípusok közül (ez nagyság rendileg 50 féle anyag, amelyeket származásuktól függően különböző kódok alá sorol a hulladékjegyzék) döntő mennyiségben csak néhányat használunk. Az általunk használt hulladékfajták főbb csoportjai:

• olajtartalmú, pl. olajjal szennyezett föld, autómosó olajos iszapja

• magas szerves anyag tartalmú, pl.: szennyvíziszap

• könnyen bomló szerves, pl.: biohulladék vagy zöldhulladék

• ásványi szervetlen, pl.: erőművi pernye, salak

A biodegradáció előnye

A biodegradáció aerob vagy anaerob folyamat, amelynek során a mikroorganizmusok feltárják és mineralizálják, vagy is a növények számára ismét felvehető szervetlen állapotba hozzák azokat a biogén elemeket, amelyek részt vesznek a szerves anyagok felépítésében, az energia raktározásában és transzportjában. A biodegradációt a biotechnológusok széles körben alkalmazzák a települési és a termelési hulladékok komposztálásakor, szennyezett talajok, szennyvizek biológiai kezelése, tisztítása során. A többi között ez áll az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet: Biodegradációs, komposztálás jellegű hulladékkezelési technológiák szakmai, tudományos alapjainak összefoglalása című írásában. Amely hozzáteszi: a biotechnológia központi folyamata a mikroorganizmusok biodegradációs tevékenysége, melyhez az optimális körülményeket a technológia biztosítja: levegőztetés, hőmérséklet, nedvességtartalom, tápanyagellátás, adalékanyagok stb. A szennyezőanyagok biodegradálhatóságának nagy szerepe van a környezeti kockázat csökkentésében - szögezi le a dokumentum.

A talajképzési folyamat a folyékonyhulladék-kezelő medencékben indul. A szennyvíziszaphoz itt adunk hozzá más hulladékanyagokat. A vázszerkezet, a porozitás, a nedvességtartalom és a megfelelő összetétel kialakítása, továbbá a biológiai lebontás beindítása érdekében állítjuk össze a különböző paraméterű hulladékokból a keveréket.

A keverékhez oltóanyagot adunk, így a beoltott keverékben elindulnak a talajképződéshez szükséges folyamatok. A kezelőmedencékből a már megfelelő halmazállapotú anyagot prizmákba rendezzük és így pihentetjük. A prizmákban elhelyezett anyagot a jobb száradás, illetve a lebontáshoz szükséges levegőztetés érdekében meghatározott időnként áthalmozzuk. A talajképződési folyamat, részben az időjárás függvényében, 6-1 2 hónap alatt megy végbe. Ezután terítjük a hatóság által ellenőrzött fedőanyagot a vörösiszap felszínére.

A mesterséges talaj a természetes talaj legfontosabb összetevőit tartalmazza. A felhasznált hulladékok megfelelő kezelés, ellenőrzött biológiai és kémiai folyamatok révén válnak újra természetes alkotóelemmé. Az általunk felhasznált hulladékok ugyanazokra az anyagokra bomlanak le, amelyek a természetes talajban megtalálhatók.

Ez az eljárás a világ számos országában bevett és elismert módszer, s Magyarországon is több cég alkalmazza.

Rekultiváció

A rekultiváció az a folyamat, amikor egy roncsolt területen - a helyreállítás után - tájba illesztéssel érjük el az eredetihez megközelítő viszonyokat. A rekultiváció során a helyi természeti viszonyok figyelembevételével választjuk ki a telepítendő növényzetet, illetve a talajjavító keverék mellett segédanyagok hozzáadásával javítjuk a fedőanyag tápanyagértékét a növények számára. A rekultivált területek esetében a telepített növényeket évente vizsgáljuk, és szükség szerint felülvetjük, ültetjük. Az utógondozás során karbantartó kaszálást folytatunk, ligeteket alakítunk ki, pótoljuk a tápanyagokat vagy rétegvastagítást végzünk.

A rekultivált területeken ma már semmi nem utal arra, hogy ott valamikor a timföldgyártás hulladékát tartalmazó tározókat üzemeltettek. Az élővilág folyamatosan fejlődik, már a gerincesek is kezdik visszahódítani a területet. Mivel zavartalan a környezet az élővilág számára, egyre inkább egy vadasparkra hasonlítanak a régi tározók.

A rekultivált hulladéklerakó tájba illesztett területén az elmúlt évtizedekben gazdag biodiverzitásban pompázó flóra és fauna telepedett meg.

Nemrégiben - az ötévenkénti környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve egy külön tényfeltárás során - több, nagyon részletes vizsgálatot elvégeztettünk, ahol független szakértők felmérték a rekultivációs tevékenység hatásait.

Porzásmentesítés, növénytelepítés, spontán szukcesszió

A két évtizeddel ezelőtti állapothoz képest a porzás-mentesítéssel elért hatás az élővilág számára összességében egyértelműen kedvező. A porzás-mentesítés fontosabb hatásai a területen:

- negatív környezeti hatások (kiporzás, zaj, zavarás stb.) csökkenése,

- új élőhelyek kialakulása a növénytelepítéssel,

- spontán szukcesszió megindulása.

A területen minden fajta tevékenység megszűnésével a zavarás is megszűnik: ennek pozitív hatásai a madárvilág visszatelepülésével jól nyomon követhető. A kialakuló új élőhelyek természetességéről még évtizedekig nem lehet beszélni, de a legkorábban porzásmentesített tározók felszínén már megfigyelhető számos spontán betelepült növényfaj is a telepített fajok mellett. A spontán szukcesszió a fedett, növényzettel betelepített felszíneken hamar megindul, ez a folyamat a vázfajok (kompetítor fűfajok) vetésével kedvezően felgyorsítható. A porzás-mentesítéssel és rekultivációval kapcsolatos munkálatok élővilágra gyakorolt hatása a már rekultivált I.–VI. sz. tározók élőhelyein egyértelműen pozitív.

A Natura 2000 területekre gyakorolt és várható pozitív hatás

Az érintett ingatlanok (közvetlen hatásterület) nem tartoznak a Natura 2000 védettségű területek közé, ezeken a Natura 2000-es terület jelölőfajai és jelölő élőhelyei nem találhatók meg. A Duna-part Natura 2000 védettségű élőhelyeire nézve – a fent felsorolt hatások miatt – a tevékenység összességében kedvező hatást gyakorol. A 2014-ben elvégzett vizsgálatok során, a vízpart növényzetén káros hatások (elváltozások) nem voltak megfigyelhetők. A hosszabb ideje nem bolygatott területeken a madárvilág lassan visszatelepül, a fajgazdagság folyamatosan – a kezelt területek élőhelyeinek természetesebbé válásával – növekszik.

A vizsgált tározókkal szomszédos Natura 2000 területen megtalálható jelölő élőhelyek és fajok természetvédelmi helyzetében a jelenleg végzett tevékenységnek (hulladékkezelés, porzás mentesítés) olyan mértékű kedvezőtlen hatása, melynek mértéke kimutatható lenne, nem tapasztalható és a jövőben sem várható. A porzás-mentesítés hatása az élőhelyekre nézve egyértelműen kedvező.

Vélemények

Az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézetének állásfoglalása a TKV Zrt. almásfüzitői tevékenységével kapcsolatban (részlet):

„A Tatai Környezetvédelmi Rt. technológiája tulajdonképpen a természetes folyamatok „lemásolásán”, modellezésén alapul. A különböző hulladékok és inert anyagok meghatározott arányú keveréke a talajok összetételére hasonlít. A különböző biodegradációs és talajosodási folyamatok analógok a természetben lezajló analóg folyamatokkal. Ennek köszönhetően lebomlanak a szerves szennyezőanyagok és hasznosulnak a bevitt (szerves és szervetlen) összetevők. A bomlási és mállási sor végén a természetes talajhoz hasonló kompozit anyag alakul ki.”

(MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet: Biodegradációs, komposztálás jellegű hulladékkezelési technológiák szakmai, tudományos alapjainak összefoglalása)

Az ELTE Környezettudományi Kooperációs Kutató Központjának szakmai jelentése a TKV Zrt. almásfüzitői tevékenységével kapcsolatban (részlet):

„Jelen pillanatban, ez az elérhető legjobb műszaki és környezetvédelmi technológia, ami a tározók ügyében tehető.”

„A Tatai Környezetvédelmi Zrt. által végzett hulladékkezelési technológia hasznosításnak számít, ami prioritást élvez az egyéb ártalmatlanítási módokkal szemben. Az alkalmazott technológia IPPC szabályozás alatti tevékenység.”

(ELTE Környezettudományi Kooperációs Kutató Központjának részletes projektzáró szakmai jelentése a TKV Zrt. almásfüzitői tevékenységéről)

Változtassunk életünk minőségén!
Tatai Környezetvédelmi Zrt. Kereskedelmi Képviselet
Iroda: 2890 Tata, Baji út 9.
Telefon: +36 34 587 063
Fax: +36 34 587 064
E-mail: info@tkv.hu
2890 Tata, Baji út 9.
Telefon: +36 34 587 063
E-mail: kereskedelem@tkv.hu