Tatai Környezetvédelmi Zrt. mottója

ártalmatlanítás – a hulladékkezelés egyik lehetséges módja. Ártalmatlanítás minden olyan kezelési művelet, amely úgy csökkenti a környezetterhelést, hogy a hulladékot vagy elszigeteli a környezetétől, vagy anyagi minőségét megváltoztatja. A művelet abban az esetben is ártalmatlanítás, ha az másodlagos jelleggel anyag- vagy energiakinyerést eredményez. 

bányabezárás – más néven mezőfelhagyás. A bányászati tevékenység felhagyása, megszüntetése, melyet bányabezárási műszaki üzemi terv szerint végeznek el.

bányászati hulladék – külön jogszabály rendelkezik a bányászati hulladékok kezeléséről (14/2008. (IV. 3.) GKM rendelet a bányászati hulladékok kezeléséről), azonban a rendelet hatálya alá tartozó hulladék fogalmának meghatározásakor a Hulladéktörvényre hivatkozik. Bányászati hulladék minden olyan hulladék, amely bányászati tevékenységgel összefüggésben keletkezik.

BAT – az elérhető legjobb technika (BAT – Best Available Techniques) összefoglalva azokat a technikákat jelenti, amelyeket a környezetterhelés megelőzése és – amennyiben az nem valósítható meg – csökkentése, valamint a környezet egészére gyakorolt hatás mérséklése érdekében alkalmaznak. A BAT egyben alapul szolgál a kibocsátások határértékének, illetőleg mértékének megállapításánál.

bauxit – alumíniumásványok, vastartalmú ásványok, titántartalmú ásványok és homok keverékéből álló üledékes kőzet, az alumíniumgyártás kiindulási anyaga. Gyakran a földkéreg alkotórésze, ezért főként könnyen gépesíthető, külszíni bányászattal termelik. Bányászata az alumínium előállításának és hasznosításának felismerésével csak a 20. században kezdődött. Magyarországon 2002-ig jelentős bauxitbányászat és -feldolgozás folyt.

biodegradáció – szerves szennyezőanyagok komplexitásának csökkentése vagy teljes lebontása. Környezetbarát technológia, amelynek során a döntően kőolajszármazékok által okozott szennyeződéseket mikroorganizmusok, azaz mikrobák és baktériumok, a környezetet már nem károsító szén-dioxidra és vízre bontják.

biológiai lebontás (anaerob) – az elkülönítetten gyűjtött biohulladék ellenőrzött körülmények között, oxigén kizárása mellett történő lebontása, mikroorganizmusok (beleértve a metánképző baktériumokat is) segítségével, biogáz-előállítás céljából, szilárd lebontási maradék keletkezése mellett (3/2003. (XII. 29.) KVVM RENDELET A BIOHULLADÉK KEZELÉSÉRŐL ÉS A KOMPOSZTÁLÁS MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEIRŐL 2. § (j) pont). (Almásfüzitőn nem a klasszikus, rendeletben megfogalmazott biológiai lebomlásról beszélünk, hanem szintén a biológiai eljárások közé tartozó biodegradációról.)

bitumen – kőolajból lepárlás útján nyert, fekete színű, mesterséges anyag. Melegítés hatására megpuhul, és folyékonnyá válik, lehűlés után azonban ismét megszilárdul. Kiváló víztaszító tulajdonsága miatt a vízszigetelések legelterjedtebb anyaga. Útépítéseknél az aszfalt fontos összetevője.

deponál – hulladékot lerak, elhelyez. Az összegyűjtött ipari vagy települési hulladékot, szemetet a kijelölt lerakóhelyen (pl. agyagbánya gödrökben) rendezett vagy rendezetlen eljárás szerint elhelyezik. Nem megfelelő hulladékkezelés vagy lerakóhely előkészítés esetén a deponálás környezet- szennyezést okozhat.

egészségügyi határérték – kóroki tényezőkkel szabályozott szennyező anyag koncentráció. Levegővédelemben pl a levegőterheltségi szint azon mértéke, amely még nem okoz maradandó egészségkárosodást, és ezt az emberi egészség védelmének érdekében be kell tartani.

egységes környezethasználati engedély (EKH, EKHE) – Az IPPC (Integrated Pollution Prevention and Control) a magyar környezetvédelmi engedélyezési joggyakorlatban Egységes Környezethasználati Engedély (EKE vagy EKHE) néven ismert. Minden olyan vállalkozásnak/szervezetnek szükséges ilyen engedélyt szerezni, amelynek tevékenysége szerepel a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról 2. számú mellékletében, vagy a 2. mellékletben szerepel és a tevékenység volumene eléri az ott meghatározott volument.

fedőanyag – minden olyan anyag, amely jellemzően hulladék elszigetelésére, illetve rekultivációs célikra alkalmas. Almásfüzitő tekintetében a technológiai folyamat végére előállított terméket nevezzük, amely, amely laborvizsgálattal igazoltan teljesíti az előírt határértékeket, ezáltal elveszíti hulladékstátuszát és alkalmas a roncsolt területek rekultivációjához.

fedőréteg – A roncsolt területeken már kihelyezett, felhasznált fedőanyag.

feljogosított kezelő – olyan szervezet, amely hatályos hatósági jóváhagyással (engedéllyel) végez hulladékkezelési tevékenységet.

füstgáz – tüzelőanyagok égetésekor keletkező légnemű égéstermék. A füstgáz szén-dioxidon és vízgőzön kívül levegő-összetevőket (főleg nitrogént és oxigént), szén-monoxidot, kén-monoxidot és nitrogénoxidokat, el nem égett tüzelőanyagot (földgázt, gázolajat) és szilárd részecskéket (port, hamut, pernyét és kormot) is tartalmazhat. Fő füstgázkibocsátók az ipari és háztartási tüzelőberendezések, energiatermelő és/vagy ártalmatlanító égetők, valamint a belső égésű motorok.

határérték – A felügyeleti szervek/hatóság által előírt, tolerálható szennyezettségi koncentráció vagy állapotjelző.

hidrolizál – hidrolízis nevű kémiai eljárást alkalmaz: vegyületeket vízzel oldatban tartott reakciók gyűjtőneve. Kémiai folyamat, amelyben a víz az egyik reakciópartner.

hulladék – bármely anyag vagy tárgy, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles; (2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról 2. § (1) bekezdés 23 pont).

hulladékgazdálkodás – a hulladék gyűjtése, szállítása, kezelése, az ilyen műveletek felügyelete, a kereskedőként, közvetítőként vagy közvetítő szervezetként végzett tevékenység, a hulladékgazdálkodási létesítmények és berendezések üzemeltetése, valamint a hulladékkezelő létesítmények utógondozása (2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról 2. § (1) bekezdés 26 pont).

hulladékhasznosítás – bármely kezelési művelet, amelynek fő eredménye, hogy a hulladék hasznos célt szolgál. Így olyan más anyagok helyébe lép, amelyeket egyébként valamely konkrét funkció betöltésére használtak volna. Hasznosítás az a művelet is, amelynek eredményeként a hulladékot oly módon készítik elő, hogy ezt a funkciót akár az üzemben, akár a szélesebb körű gazdaságban betölthesse.

hulladékkezelés – a hulladék veszélyeztető hatásának csökkentésére, a környezetszennyezés megelőzésére és kizárására, a termelésbe vagy fogyasztásba történő visszavezetésre irányuló tevékenység, valamint a kezelést megvalósító eljárás alkalmazása, beleértve a kezelőlétesítmények utógondozását is. Hulladékkezelésnek minősülnek a hasznosítási vagy ártalmatlanítási műveletek, ideértve a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző előkészítést is (2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról 2. § (1) bekezdés 36 pont).

IPPC szabvány – Az Európai Tanács integrált szennyezés-megelőzésről és csökkentésről (Integrated Pollution Prevention and Control) szóló környezetvédelmi jogszabályában (96/61/EK) megfogalmazott előírások összessége. Az irányelv meghatározza például az ipari kibocsátások mennyiségét, de komplex módon energiahatékonysággal, a hulladékok minimalizálásával, valamint a bezárt telephelyek környezeti állapotának helyreállításával is foglalkozik.

kármentesítés – olyan helyreállítási intézkedés, amely a felszín alatti vagy feletti víz és földtani közeg károsodásának enyhítésére, az eredeti állapot vagy ahhoz közeli állapot helyreállítására, valamint a felszín alatti víz által nyújtott szolgáltatás helyreállítására vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosítására irányul. (219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 3. § 18 pont).

kezelés – hasznosítási vagy ártalmatlanítási műveletek, ideértve a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző előkészítést is (2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról 2. § (1) bekezdés 36 pont).

lerakás – a hulladék ártalmatlanítása a földtani közeg felszínén vagy a földtani közegben kialakított hulladéklerakóban (20/2006. (IV. 5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről 2. § (h) pont).

lerakó – olyan hulladékártalmatlanító létesítmény, amely a hulladéknak a földtani közeg felszínén vagy a földtani közegben történő lerakására szolgál (2. § (f) pont).

lúg – 7-14 pH érték közötti oldat. A lúgos vízben hidroxidionok szabadulnak föl, ennek hatására a vizes oldat kémhatása nő. A hétköznapi életben, például mosáskor, leginkább nátriumtartalmú vegyületekkel hozunk létre enyhén lúgos oldatokat.

másodlagos nyersanyag – olyan termelési, gyártási, kezelési tevékenység során képződő anyag (melléktermék), amelynek előállítása nem a termelési, kezelési, gyártási folyamat elsődleges célja. A melléktermékek más termékek gyártásához közvetlenül alap vagy segédanyagként felhasználhatóak.

mesterséges talaj – természetes talajok helyettesítésére szolgáló különböző szerves és szervetlen anyagokból készülő keverékek; talajszerű anyagok; a természetes talajoknál egyszerűbb rendszerek. Egyik legfontosabb típusa a hulladékokból készült keverék. A mesterséges talaj szerkezetében és összetételében alkalmas az élővilág megtelepedésére és hosszú távú megtartására.

mésziszap – mésszel történő vízlágyítás során keletkező hulladék. Az úgynevezett mésztejes vízlágyítás során oltott meszet adagonak a kezelendő vízhez, amely a vízben található Ca₂+ és Mg₂+ anyagokkal reagál. A rendkívül rosszul oldódó csapadékot később ülepítéssel lágyított vízre és mésziszapra bontják.

monitoring (rendszer) – a környezeti elemek, különösen a felszín alatti víz, a földtani közeg terhelésének, szennyezésének, károsodásának, állapotának (beleértve a szennyeződésterjedést is) és igénybevételének megismerésére, illetőleg az állapotváltozás nyomon követésére szolgáló mérő-, megfigyelő- (együtt észlelő), ellenőrző hálózat. (219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 3. § 32 pont).

NATURA 2000 – az Európai Unió által létrehozott Natura 2000 egy olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhely-típusok, vadon élő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását és hozzájárul kedvező természetvédelmi helyzetük fenntartásához, illetve helyreállításához. (http://www.natura.2000.hu/hu).

nátrium-aluminát - fehér, kristályos, aniont tartalmazó só (Na[Al(OH)₄]. A timföld Bayer féle eljárással történő előállítása során a bauxitban levő alumínium-oxid marónátronban nátrium-aluminát alakjában oldódik, az egyéb összetevők viszont nem.

nátrium-hidroxid – marónátron, nátronlúg vagy lúgkő (NaOH). Vízben oldott nátrium-klorid elektrolízise során állítható elő. A vegyipar elsődleges bázisa, az alumínium gyártása során a bauxitból a köztes termék, timföld előállítására alkalmazzák. Szilárd vagy tömény oldatban bőrre kerülve égési sérülést okoz.

nem veszélyes hulladék – (hulladékjelleg: a hulladék veszélyes vagy nem veszélyes jellemzője) A hulladék nem minősül veszélyes hulladéknak, ha a hulladékjegyzékben veszélyes és nem veszélyes hulladékként egyaránt szerepel, de megállapításra került, hogy nem rendelkezik a Hulladéktörvény 1. számú mellékletében meghatározott veszélyességi jellemzők egyikével sem. (2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról 55. § (3) bekezdés 20. pont).

pernye – elégetett anyag szállongó, könnyű maradványa, hamuja. Hulladékok égetése során szilárd égési maradékok is keletkeznek. A salak mellett 5-10%-ban pernye marad vissza, amely döntően éghetetlen ásványokat, mellette szennyezőként, fluoridokat, kloridokat és nehézfémeket tartalmazhat.

pH – A pH (pondus Hidrogenii, hidrogénion-kitevő) egy dimenzió nélküli kémiai mennyiség, mely egy adott oldat kémhatását (savasságát vagy lúgosságát) jellemzi. A pH értékek általában 0-tól 14-ig terjednek, a skála alsó értékein savakat, 7 fölött pedig lúgokat kapunk.

rekultiváció – vagy újraművelés, egy terület újrahasznosításra való alkalmassá tétele. Azon technikai, biológiai és agronómiai eljárások összessége, melyek során a természeti, vagy az emberi (antropogén) tevékenység károsító hatására terméketlenné vált földterület alkalmassá válik mezőgazdasági, erdőgazdasági művelésbe való visszaállításra vagy egyéb módon történő újrahasznosítására.

rekultivál – ipari vagy környezetvédelmi szennyezés következtében sérült területet művelésre, újrahasználatra, tájba illesztésre újra alkalmassá tesz. A területet először megtisztítják, a földfelszínt az eredeti állapotnak megfelelően helyreállítják, új termőréteggel beborítják, majd növényekkel beültetik. Erre később komplex élővilág telepíthető, vagy az magától visszaköltözik.

remediáció – magyar jelentése: meggyógyítás. Leggyakrabban szennyezett talaj, talajvíz és üledék kezelésére alkalmazott kifejezés. Alternatív kifejezések: szennyezettség-csökkentés, rehabilitáció, ártalmatlanítás, talajkezelés. Kerülendő kifejezések: talajtisztítás, kármentesítés, mentesítés.

ritkaföldfém (REE - rare earth elements) – A ritkaföldfémek (RFF) nevükből adódóan ritka és értékesebb nyersanyagok, kulcsszerepet töltenek be számos iparágban (high-tech ipar, hadiipar stb). Ezek az elemek: szkandium (Sc), ittrium (Y), lantanoid lantán (La), cérium (Ce), prazeodímium (Pr), neodímium (Nd), Dr. (Pm), szamárium (Sm), európium (Eu) , gadolínium (Gd), terbium (Tb), diszprózium (Dy), holmium (Ho), erbium (Er), túlium (Tm), itterbium (Yb), lutécium (Lu) – 17 fém együttesen.

szennyezés – szennyező anyag, illetve energia közvetlen vagy közvetett bevezetése a környezetbe, amely káros lehet a földtani közeg, felszín alatti víz állapotára, az emberi egészségre, az ökoszisztémákra, a környezethasználatra vagy az anyagi tulajdonra, illetve rontja, vagy zavarja a környezet élvezetét. (219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 3. § 36 pont).

szennyvíziszap – magas víztartalmú (60-95%), folyékony anyag, amely a szennyvíz tisztítása során keletkezik. Koncentráltan tartalmazza a szennyvízben megjelenő mindenféle káros és ártalmatlan anyagot: 65-75%-ban emberi eredetű anyagcseretermékeket és egyéb szerves hulladékot, ezeken túl pedig szervetlen szennyezőanyagokat, háztartási mosó-, és tisztítószereket, valamint ipari vegyszereket.

szuszpenzió – a fogalom a latin „lebegés” szóból ered. Olyan folyadékformájú készítmény, amelyben az apró szilárd részecskék láthatóan nem oldódnak. Látható módon elkülönülnek a folyadéktól, lebegnek benne, a nehezebb részecskék leülepednek. Felrázással újra jól elegyíthetők.

timföld – alumínium-oxid (Al₂O₃). Fehér színű por, az alumíniumgyártás köztes terméke. Az aprított, őrölt bauxitból a Bayer-féle nátronlúgos eljárással állítanak elő timföldet, de a természetben is előfordul korund formájában. Tömörített állapotban igen ellenálló, a hőt jól, az elektromos áramot gyengén vezeti, ezért más iparágak is széleskörűen hasznosítják.

újrahasznosítás/újrahasználat – olyan művelet, amelynek révén a hulladéknak nem minősülő terméket vagy alkatrészét újrahasználják arra a célra, amelyre eredetileg szolgált (2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról 2. § (1) bekezdés 45pont).

veszélyes hulladék – minden olyan hulladék, amely különleges kezelést igényel (pl: elektronikai termékek, használt olajok stb.), azaz a Hulladék törvény 1. mellékletben meghatározott veszélyességi jellemzők legalább egyikével rendelkező hulladék (2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról 2. § (1) bekezdés 48 pont).

védvonal – árvízvédelmi vonal. Homogén szerkezetű, vízzáró földanyagból készült, egybefüggő töltésrendszer, amely a terep fölé emelkedő árvíz szétterülését meghatározott területsávra, hullámtérre korlátozza.

vízbázis – vízkivételi művek által hasznosításra igénybe vett, vagy arra kijelölt terület vagy felszín alatti térrész és az onnan kitermelhető vízkészlet a meglévő, illetőleg a tervezett vízbeszerző létesítményekkel együtt. (1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról 1. sz. melléklet 20 pont).

védett vízbázis – adott esetben természetes vagy mesterségesen kialakított védő területtel, védművel ellátott, jogszabály által biztosított védettség alatt álló vízbázis, amelynek környezetében végzett tevékenységeket jogszabályok korlátozzák, korlátozhatják.

vörösiszap – az alumíniumgyártás mellékterméke. Feltárt bauxit és visszamaradt lúg zagy elegye. Lúgos (pH 13) kémhatása miatt veszélyes hulladék. Emiatt tartós érintkezéssel a bőrt kimarja, és pusztítóan hat az élővilágra is. Színe a kémiai eljárás során vízben nem oldódó, visszamaradt komponens, a vas-oxid, oxihidroxid (hétköznapi nevén – rozsda) vörösesbarna színe miatt vöröses. Timföldgyárak mellett általában zagytározó kazettákban tárolják, kezelik.

zagytározó – például a timföldgyártás melléktermékeként keletkező vörösiszap tárolására szolgáló nyitott vagy zárt medence, amely belső gátakkal önálló kazettákra oszlik. Oldalról vízzáró gát, alulról vízzáró résfal és vízzáró talajréteg veszi körül, hogy a lúgtartalom ne juthasson a környezetbe.

zöldhulladék – komposztálható kerti hulladék – falevél, fa- és bokornyesedék, levágott fű és egyéb lágyszárú növények, például gyomfélék. Kivétel a nem komposztálható fenyőtű és a diófalevél. A zöldhulladék komposztálása után értékes tápanyagokat tartalmazó talajjavító anyag, komposzt keletkezik. Komposzt biohulladékból képezhető.

Változtassunk életünk minőségén!
Tatai Környezetvédelmi Zrt. Kereskedelmi Képviselet
Iroda: 2890 Tata, Baji út 9.
Telefon: +36 34 587 063
Fax: +36 34 587 064
E-mail: info@tkv.hu
2890 Tata, Baji út 9.
Telefon: +36 34 587 063
E-mail: kereskedelem@tkv.hu